Amikor több, mint egy éve elkezdtem a limonádégyártást, sokat olvastam a kristálygombáról, mindenféle fórumot felkerestem és a tapasztalatokat begyűjtöttem. Olvastam egészen hajmeresztő dolgokat, de sok okos tanácsot is, amit megfogadtam, illetve továbbfejlesztettem a saját tapasztalataim és meglátásaim alapján.
Részben megpróbálok néhány, a fórumos hozzászólásokban olvasott tévhitet eloszlatni, majd megírni néhány dolgot, amivel könnyebbé válik az elkészítés, és olyan eljárást megosztani, amitől szuper-finom lesz a limonádé, adok olyan tanácsot, amivel kiküszöbölhető, hogy a gombák elaprózódjanak, és olyan jól érezzék magukat, hogy nektek is rendkívül szapora, óriás gombáitok legyenek.
Milyen gombáról is van szó?
Sok fórumon az érdeklődők és hozzászólók hallottak valami csodaszerről esetleg valamilyen gombáról, de nem egészen tudják, hogy miről is van pontosan szó. Három féle gombát emlegetnek általában, de sokan összekeverik őket a nevük alapján, mert többféle elnevezésük is van, a neveiket kombinálják, keresztezik, és nem egészen egyértelmű, hogy miről is van szó valójában. Ugyanis a hivatalosan Japán kristálygombának nevezett gombára használják a „kefírgomba”, vagy „vizes kefír” nevet is. Erről viszont mindenki azt hiszi, hogy a tej alapú, boltból is ismert kefírről van szó. Az teljesen más, mint a kristálygomba. Van, aki tibeti gombának, van, aki kaukázusi kristálynak nevezi. Ezek már kombinálva vannak a kefírgomba nevével és megtévesztőek. Volt olyan, aki említette, hogy nem túl bizalomgerjesztő számára a penészgomba levét inni. Ő megint csak másik gombára gondolt, valószínű a kombuchára (bár az sem penész!).
Én három féle, sokak által használt gyógyhatású gombát ismerek:
a., Japán kristálygomba: vízzel, citrommal, mazsolával (vagy más aszalt gyümölccsel) és cukorral
készült limonádé. A gomba áttetsző, kristályos, gumiszerű lény.
b., Kaukázusi kefírgomba: tejjel kell készíteni, a boltihoz hasonló kaukázusi kefír lesz belőle. Kinézete hasonlít a kristálygombára, de kicsit sárgás, karfiolszerű lény.
c., Kombucha: teával, cukorral készült ital. A gomba egy lapos, az edény tetejét beborító lény.
Mennyire, és mire igényes a gomba?
A gomba bizonyos dolgokra abszolút igénytelen:
a., Szinte mindegy, hogy milyen vízzel van elkészítve, olvastam olyat is, hogy nem lehet klóros a víz, vagy hogy fel kell forralni, vagy ásványvizet használni, de olyat is, hogy minél szennyezettebb a víz, annál jobb nekik.
Ami igaz ebből: Nálunk eléggé klóros a csapvíz, és a gombák mégis nagyon jól érzik magukat. Készítettem már szénsavmentes ásványvízzel is, nem lettek különbek, a szaporodás kicsit lelassult, tehát nem jobb nekik az ásványvíz. A csapvizet soha nem forraltam fel, közvetlenül a csapból engedem rájuk, öblítéskor langyoskás-meleg, bekészítéskor langyoskás-hideg vizet.
b., Nem csak biogyümölcsökkel, steril alapanyagokkal lehet készíteni, elvileg bármilyen aszalt gyümölcs megteszi. A citromot viszont ajánlatos jó alaposan, meleg vízzel lemosni, a csumáját ki szoktam venni, és alatta is lemosom, néha lekefélem az elszíneződéseket. (Lehet, hogy ezek valamilyen vegyszer nyomai, amivel az érlelést segítik, esetleg tényleg valami gombaölő szer.)
Mitől aprózódik el a gomba, miért néz ki úgy, mintha haldokolnának?
A gomba bizonyos dolgokra nagyon is igényes!
a., Azt tapasztaltam, hogy amikor hideg vízzel mostam le őket (takarékosságból nem engedtem ki a meleg vizet), elaprózódtak a gombáim. Mikor erre rájöttem, hogy valószínű ez lehet az oka, és langyoskás-meleg vízzel kezdtem őket ismét mosni, nagyon gyorsan újra meghíztak. Azóta 2 cm-es példányok is úszkálnak a lötyiben. Kis kocák!
b., Az erjesztéskor a környezet hőmérséklete. (Bővebben a „Hogy tudjuk az ízét befolyásolni?” c. résznél.)
Hogy tudjuk az ízét befolyásolni?
Nagyon nagy az összefüggés a gomba érlelési ideje és a környezet hőmérséklete között.
a., Lehet, hogy töményebb lét kapunk, de élvezhetetlen, kellemetlen ízű, csípősen szénsavas, poshadt sörre emlékeztető ízű lesz, ha több napig érleljük a gombát.
b., Ugyanilyen eredmény lesz, ha nagyon melegen érleljük, de kevesebb napig.
Az arany középút:
a., Két napos érlelésnél kb. 20-22 °C-on a legideálisabb.
b., Ha 3, vagy több napig érleljük, akkor célszerűbb hűvösebb, 17-18 °C-os helyre tenni (pl. kamra), hogy ne erjedjen túl.
c., Ha egy naposat csinálunk, akkor nem baj, ha egy kicsit melegebb van, nem lesz rossz íze.
d., Ha töményebbet szeretnénk, viszont nem szeretnénk hosszú ideig érlelni, akkor inkább több gombát tegyünk bele, ez nem ad neki kellemetlen ízt. Ha úgy érzitek, kicsit túlérlelődik, és nem olyan jó az íze, kicsit hűvösebb helyre kell tenni, vagy hamarabb kell leszűrni.
Mitől lesz finom ízű a "gombalötty"?
Az alap recept szerint én is mazsolával készítettem. Viszont amikor egyre melegebb lett nyáron, nekem is kellemetlen ízű lett. Akkor utánaolvastam, ki mivel kísérletezett, milyen aszalt gyümölcs hogy vált be. Kipróbáltam több verziót:
Mazsola: két napos érlelésnél, ha egy kicsit melegebb van, kevésbé jó ízű, és könnyebben felforr a lé is, ha nincs hűtőben. Ez a legolcsóbb.
Aszalt szilva: mivel a szilva könnyen felázik, és „beindul” , tehát megerjed a lében, a két napos érlelésnél is pezsgős lesz a limonádé. Nekem ez nem volt finom. (A friss gyümölcs is könnyebben megromlik, nem tartós.) Nem a legolcsóbb.
Aszalt sárgabarack: ugyanaz a helyzet, mint a szilvával. Nem a legolcsóbb.
Aszalt ananász: ez egy elég kemény gyümölcs, több napos áztatás után sem „indul be”, a limonádénak kellemes ízt ad. Nagyon finom! Nem túl drága, piacon érdemes venni, kimérve. A bolti 20 dkg-os drágábbra jön ki.
Aszalt papaja: hasonlóan viselkedik, mint az ananász, de különös íze nem mindenkinek ízlik. Nekem olyan „elmegy” kategória. Hasonló áron van, mint az ananász.
Aszalt áfonya: nem „indul be”, több nap után is finom lesz a belőle készült limonádé, és enyhén rózsaszínű lesz tőle. Ez a legdrágább, kimérve háromszor annyi, mint az ananász.
Aszalt cseresznye: ez az általam legutoljára kipróbált gyümölcs, és azt kell mondanom róla, hogy: a legeslegfinomabb!!! Szép rózsaszínűre festi a lötyit. Kicsit drágább, az áfonya és az ananász között van az ára.
És hogy mi a TITOK?
Én kb. 8 műanyag evőkanálnyi gombához 15 dkg cukrot, kb. 10 szem ananászt (vagy másik kedvencemet, áfonyát vagy cseresznyét), fél citromot (közepes nagyságút) és 2 liter vizet teszek, majd két nap ázás után először szűrőn keresztül belefacsarom a citromot, kiveszem belőle a szűrővel együtt a citrommaradványokat. Ezután a citrom külső héjából belepréselem a citromolajat a lötyibe, módszeresen, körkörösen, minden négyzetcentimétert átnyomkodva, hogy minél több citromolaj kerüljön bele, és még utána belemártogatom, hogy minden rajta maradt cseppje belekerüljön. Így szűröm aztán át a szűrőn. A citromolaj kitűnő zamatot ad neki, ha kipróbáljátok, egy olyan élvezetes, istenien finom limonádét kaptok, hogy megunhatatlan lesz.
Milyen edényben praktikus készíteni?
Nekem sokkal praktikusabb a kicsivel nagyobb, széles szájú edény, mert könnyebb vele dolgozni, kényelmesebb a befőttes üvegnél, mert széles a szája és belefér a szűrő és a szedőkanál.
Befőttes üveg, üdítős üveg, kancsó - nekem ezek kicsik, szűk szájúak, így macerás a készítés.
Praktikus edény és kellékek: a "Gombakészítés kellékei"-nél fényképet találsz!
Tényleg alkoholt termel?
A gombát kb. 20 C körüli hőmérsékleten jó tárolni, amikor készítjük a lötyit. Így a két napra szűrt lé tökéletesen finom. Viszont ha ennél hidegebb van, akkor a három napos is jó ízű, de ha melegebb van (nyári kánikulában), akkor a három napos igencsak pezseghet, illetve a két napos is olyan lehet, mint télen a három napos.
Termel alkoholt, vagy nem? A pezsgősebb, 3 naposan szűrt létől nekem is zsibbadnak a végtagjaim. :D Alkoholszondával még nem próbálkoztam, de kíváncsi lennék az eredményre. Ugyanis sokat vezetek, és null-tolerancia van érvényben...
Meddig lehet tárolni a leszűrt limonádét?
a., Hűtőben egy hét múlva sincs semmi baja. Azután már egy kicsit puffadtabb lesz a műanyag palack, és érződik rajta, hogy kezd erjedni. Nem érdemes túl sokáig tárolni.
b., Hűtő nélkül: mindenképpen érdemes szűrés után hűtőbe tenni. Ha nem tesszük be rögtön, akkor kb. 12 óráig nem kezd erjedni, tehát élvezhető az íze. Ha lehűtjük, és a hűtött italt magunkkal visszük valahová (pl. kirándulásra), minél melegebb van, annál kevesebb ideig bírja ki hűtés nélkül. Melegben 3-4 óra, utána egyre inkább pezsgős lesz. Hűvösebb, őszi-tavaszi időben 12 óráig biztosan kibírja, télen pedig egészen sokáig, mert olyan, mintha hűtőben lenne.
c., Nyáron sátoroztunk, ahol hűtőtáskában tároltuk, jól körberakva jégakksival, a hűtőtáskákat pedig plédekkel betakartuk a kocsi csomagtartójában. Az egyik hűtőtáskából a 3. napon fogyott el, naponta többször kinyitottuk, 3. napon még hűvös volt a palack. A másik táskát 4. napon nyitottuk fel, még egészen jó hideg volt, majdnem olyan, mint a hűtőben. 5. nap végére éreztük, hogy kezd erjedni, de akkorra el is fogyasztottuk! Jól bírta!
Meddig áll el a kristálygomba a hűtőben, ha pihennek?
a., Pihentetés több hónapig lehetséges a hűtőben, vízben, 1-2 kanálnyi cukorral. Viszont időnként (kb. 2 hetente) át szoktam öblíteni langyos-meleg vízzel, majd ismét egy kis víz, cukor, aztán pihenhetnek tovább (alig észrevehetően még ekkor is híznak). Ha nincs átmosva, akkor egy idő után a rajta lévő víznek ecetes szaga lesz, és a gomba elkezd aprózódni, amiből ugyan sikerült megmentenem a pusztulástól, de látszólag nem igazán tesz nekik jót.
b., Még nem próbáltam, de olvastam, hogy van, aki úgy tárolja, hogy kiszárítja, és amikor ismét szeretné munkára fogni a gombát, beleteszi vízbe, ismét megduzzadnak, és ott folytatják a munkát, ahol abbahagyták.
c., Szintén nem próbáltam még, de azt is olvastam, hogy van, aki a fagyasztóba teszi a fölösleget, majd amikor szükség van rá, kiolvasztja és ekkor is ugyanúgy dolgoznak tovább.
A két utóbbi módszert ki fogom próbálni, és beszámolok róla, mi lesz az eredmény.